Egy olcsó és könnyen elkészíthető, retró jellegű desszert következik, amelynek alapja egy kakaós gyúrt tészta, a krémje pedig egy pár alapanyagból álló, főzött krém. Ehhez a sütihez akár a kezdők is bátran nekivághatnak. :)

Akik egy ideje követik a blogomat, tudják, hogy a vajkrémekkel ki lehetne kergetni a világból, különösen, ha margarinkockákat vernek vadul habverővel a krémbe, számomra ennél csak egy nagyobb horror van a sütésnél, a növényi tejszínhab. 

A teavaj nagyon finom, én is szeretem, azt viszont nem, ha egy krém nagy részét ez alkotja, ugyanezen okból nem rajongok a mascarpone-ért sem, de tudom, ez ízlés dolga. Szóval olyan krémet kísérleteztem ki, amibe csak kevés vaj kell, az alapanyagok pedig bárkinél megtalálhatók otthon: tej, cukor, pudingpor. Mert bizony habtejszín nálam sincs mindig itthon, amit még előszeretettel szoktam használni. Szóval a végeredmény elég frankó lett, egy jó sűrű, de kenhető karamellkrém, amit bárki el tud készíteni.

Hozzávalók a tésztához:

- 350 g liszt

- 170 g porcukor

- 3 ek cukrozatlan kakaópor

- fél cs sütőpor

- apró csipet só

- 50 g vaj

- 1 dl tej

- 1 tojás

Hozzávalók a krémhez:

- 150 g kristálycukor

- 1 dl víz

- 2 cs vaníliás pudingpor

- 1 ek liszt

- 6 dl tej

- 50 g teavaj (nem margarin!)

Elkészítés:

A tészta hozzávalóiból gyúrjunk tésztát, és mivel a kezünk melegétől felmelegszik a benne lévő vaj, folpackba vagy zacskóba csomagolva tegyük be a hűtőbe pihenni. Ezalatt készítsük el a krémet.

Karamellt készíteni nem nagy dolog, de vigyázni kell vele. Válasszunk magasabb falú lábost, és minden egyéb hozzávaló legyen kimérve és kikészítve, mert ha kész a karamell, gyorsan kell dolgozni, ugyanis könnyen megég. Szóval a hideg tej felében keverjük simára a pudingporokat a liszttel, mérjük ki a vizet is, legyen kimérve a vaj, ezután kezdjük kis lángon melegíteni a cukrot. Felesleges a cukrot kevergetni, elég, ha mozgatjuk kicsit az edényt. A lényeg, hogy a karamell akkor jó, ha borostyán színű, ne barnítsuk túl, mert könnyen megég, és akkor keserű lesz.

Ha megvan a borostyán szín, óvatosan, kissé távolabb állva öntsük rá a vizet. A karamell kicsaphat, ha nem vigyázunk, és bizony csúnya égési sebeket tud okozni, velem még ilyen nem történt, de nem árt óvatosnak lenni. Ne ijedjetek meg attól, hogy a karamell azonnal meg fog kötni, ahogy ráöntitek a vizet, ez normális. Hozzá kell önteni a tej másik felét, és várni, amíg a felmelegedett folyadékban a karamell újra feloldódik. Ehhez kevergetni kell, érezni fogjuk a kanállal, amikor már nincsenek leragadt karamell darabok az edény alján.

Ha teljesen felolvadt a karamell, és a tej már majdnem forr, öntsük hozzá a pudingos keveréket, majd főzzük sűrűre. Ne aggódjatok, ha csomós lesz egy picit, ezt majd habverővel simára lehet keverni a végén, a lényeg, hogy gyorsan, folyamatosan kell keverni. Ha kész, még meleg állapotában dobjuk hozzá a teavajat, hogy feloldódjon benne. Hagyjuk kihűlni, ha szobahőmérsékletű, tegyük be a hűtőbe tovább hűlni.

Amíg hűl a krém, süssük meg a tésztát. Vegyük ki a hűtőből, és vágjuk négy egyforma részre. Lisztet készítsünk ki, mert könnyen ragad a tészta.

Négy egyforma méretű lapot kell nyújtanunk belőle, én kettőt sütöttem egy nagy méretű tepsin, nekem egy lap kb. 20x30 cm méretű lett. Süssük a lapokat sütőpapíron, kb. 7-8 percig 180 fokon. Érdemes villával megszurkálni a lapokat sütés előtt, így a sütőportól nem lesz puklis.

A lapokat hagyjuk kihűlni, ezalatt vegyük ki a lehűlt krémet a hűtőből, és elektromos habverővel keverjük át a krémet. Ettől egyrészt sima lesz, másrészt fellazítjuk vele a sűrű krémet. A krémet három adagban kell 3 lapra kenni, így rétegezzük a lapokat, a negyedik lap kerül felülre.

Össze kell érnie a sütinek ahhoz, hogy könnyen és szépen szeletelhető legyen, ezért tegyük egy egész éjszakára a hűtőbe, letakarva.

Másnap szeleteljük tetszőleges méretűre, és szórjuk meg a tetejét porcukorral. 

Próbáljátok ki! :)