Ha igazán finom, minőségi islert szeretnétek enni, feltétlenül próbáljátok ki ezt a receptet, mert nagyon könnyű elkészíteni, és garantáltan sikeretek lesz vele! :)

Mindig is utáltam az islert, mert óriási csalódás volt: gyönyörű, csokival bevont keksz, amibe beleharapsz, de bár ne tetted volna. A csoki ócska tejbevonó, a keksztészta porózus, a lekvár meg azonosíthatatlan ízű hitlerszalonna. A recept családi, Édesanyámtól van, és a gyerekkoromat idézi. Többnyire az én kedvemért csinálta.

Van egy másik receptem, ami kevesebb vajat és diót tartalmaz, az isler szóra keresve megtaláljátok a blogomon, vagy ide kattintva eléritek.

Hozzávalók:

- 280 liszt

- 240 g vaj

- 140 g porcukor

- 140 g dió

- 200 g étcsokoládé és lekvár az összeállításhoz

Elkészítés:

A diót daráljuk le. A vajat vágjuk kockákra, és a hozzávalókkal együtt morzsoljuk össze. Ha ez megtörtént, a kezünkkel kezdjük el összegyúrni, ettől fog összeállni a tészta. Ha ez megtörtént, tegyük folpackba, és pihentessük a hűtőben legalább fél órán át, de akár egy egész éjszaka is maradhat ott.

A tésztát pihentetés után lisztezett deszkán nyújtsuk ki kb. fél cm vastagra, és szúrjuk ki kör alakú szaggatóval (nekem ez most egy pohár volt). Tegyük sütőpapírral bélelt tepsire a kiszaggatott kekszeket, és 180 fokra előmelegített sütőben süssük világosra őket. Ez kb. 15 perc, de ez függ a sütőtől, így nem árt figyelni őket. Ha készek, tegyük őket rácsra hűlni, és minden másodikat kenjünk meg lekvárral, bármilyen savanykás lekvár jó hozzá. Olvasszunk fel 200 g étcsokit, és vonjuk be őket vele. Én csak a kekszek tetejére tettem, mert nem szerettem volna mindent összecsokizni. :)

Jót tesz neki egy nap pihentetés a hűtőben, mert a keksz kicsit megpuhul, és a lekvárt is beszívja.

Mindenképpen próbáljátok ki, mert nagyon finom, és láthatjátok, nem bonyolult elkészíteni.

Sütésre fel! :)