Nem egy gyorsan elkészíthető tortáról van szó, de annál könnyebb megcsinálni, így akár a kezdők is belevághatnak. Türelem, rum és rengeteg cukor, ez a jó puncstorta szentháromsága. :)

Ha mondani kellene olyan süteményt, amit biztosan nem választanék cukrászdában, az a puncstorta. És az én okom nem az, ami az emberek többségének, miszerint köztudottan maradékból készülnek a puncsos sütik, hanem mert egyszerűen ki nem állhatom a puncstortát. :)

Több oka is lehet ennek, nem tudom, leginkább talán a szörnyű színe, mert van valami természetellenes a rózsaszin mázban, vagy az, hogy nincs benne krém, esetleg a tény, hogy ennél cukrosabb, édesebb süteményt nem nagyon ismerek. Meg kellett azonban állapítanom, hogy a környezetemben nincs még egy ember, aki ne szeretné a puncstortát, Anyukám és a férjem egyensen odavannak érte. Persze egy szeletet még én is szívesen elmajszolok, aztán vagy 5 évig remekül elvagyok nélküle. :) Tény azonban az is, hogy elkészíteni nagyon nagy öröm volt, főleg azért, mert Anyukám születésnapjára sütöttem.

Azt olvastam korábban, hogy a puncstortának nagy hagyománya van Bécsben, mi több, elvileg onnan származik, de nem színezik rózsaszínűre. Egy utálat kipipálva - gondoltam magamban. :) Az alaprecept egy régi szakácskönyvből való, picit módosítottam rajta.

Hozzávalók (12 szeletetes, 22 cm-es torta)

A piskótához:

- 6 db tojás

- 125 g cukor

- 150 g liszt (lehetőleg süteményliszt)

- 75 g kukoricakeményítő

- 2 tk sütőpor

- 1 csipet só

A sziruphoz:

- 2 narancs leve

- 1 citrom leve

- 2 cl rum (véletlenül sem rumaroma!!!)

- 2 ek sárgabarck lekvár

A piskóták megkenéséhez:

- 6 ek sárgabacklekvár

- 4 cl rum

A cukormázhoz:

- 400 g porcukor

- 1 cl rum

- kevés víz

Elkészítés:

Ha azt szeretnétek, hogy a piskótátok ne essen össze, akkor minden lépést tartsatok be, a leglényegtelenebbnek tűnőt is, hiszen a jó piskóta a világ legegyszerűbb süteménye, mégis sokan képtelenek jót sütni.

Mindig a forma előkészítésével kell kezdeni, mert a kész piskótatészta minél többet áll, mielőtt a sütőbe kerülne, annál inkább összeesik. A formát vajazzuk ki és szórjuk meg liszttel, de használhatunk szilikonos sütőpapírt is. Három teljesen tiszta edényre lesz szükség, a legapróbb piszok vagy vízcsepp is tönkreheteti a tojáshabot! Az első tálba szitáljuk át a lisztet, a sütőport és a kukoricakeményítőt. A másik két tálban válasszuk szét a tojásokat, a fehérjéhez adjunk egy csipet sót, a sárgájájoz a cukrot. Ha az alapanyagok a tálban vannak, kapcsoljuk be a sütőt légkeverésre, 180 fokra. Verjük fel a tojásfehérjét keményre, majd a sárgáját fehéredésig keverjük ki a cukorral ugyanazzal a habverővel (fordítva csak akkor, ha teljesen tiszta habverővel verjük fel a tojásfehérjét). Innentől gyorsan kell dolgozni, mert minden másodperccel esik össze a hab. A cukros sárgáját lazítsuk fel a hab felével, és keverjük el a liszttel, nem kell finomkodni. A maradék habbal viszont óvatosan bánjunk, alulról felfelé forgatva a keverőlapátot keverjük el teljesen a habot a tésztával, majd öntsük a tortaformába, és mehet is a sütőbe. A sütőajtót az első 10 percben nem szabad nyitogatni! Kb. 40 percig kell sütni a tésztát, tűpróbával lehet ellenőrinzi a végeredményt. Ha nem tapad rá a fogpiszkálóra a tészta, elkészült.

Amíg sül a tészta, tegyük egy lábosba a szirup hozzávalóit, és forraljuk fel, majd tegyük félre. Fontos, hogy a rumaromát felejtsétek el! Sajnos tény, hogy valódi barnarumot, amit a menők használnak sütéshez, nem mindenhol lehet kapni, illetve nagyon drága. De akkor már inkább sütőrumot vegyetek, még az is jobb, mint az aroma. 

Ha kihűlt a tésztánk, a felpúpozódott tetejét végjuk le úgy, hogy ez kb. a teljes tészta egyharamada legyen, a maradék tésztát vágjuk ketté, ezek lesznek majd alul és felül. A levágott tetejét kockázzuk össze és keverjük el a szirupban. A másik két lap megkenéséhez picit melegítsük meg a lekvárt, hogy folyósabb legyen, adjuk hozzá a rumot. A tortaformát mossuk el, és tegyük vissza a tortalap alját. Kenjük meg a rumos lekvár egyharmadával, majd egyengessük el rajta a szirpos tölteléket. Erre megy a másik tortalap, amit a rumos lekvár egyharmadával szintén kenjünk meg, és lekváros oldallal lefelé tegyük rá a szirupos töltelékre. Kicsit nyomkodjuk le a kezünkkel, majd a rumos lekvár utolsó harmadával kenjük meg a tészta tetejét. Erre azért van szükség, hogy ne legyen száraz a torta teteje, és ne szívja ki a nedvességet a cukormázból, ami ettől berepedezne.

Fontos, hogy egy éjszakán át pihennie kell a hűtőben, lesúlyozva. Takarjuk le folpackkal, és tegyünk rá egy nagyobb edényt. Nekem nem volt pont akkora, ezért vastag kartonpapírból vágtam egy kört, hogy eloszlassam a súlyt, erre tettem egy öntöttvas edényt.

Másnap jön cukormáz. Tudom, rengeteg a 400 g porcukor, de kell ennyi ahhoz, hogy szép legyen a teteje. A cukormázhoz minél több rumot adunk, annál inkább elveszíti a fehér színét, ezért 1 cl-nél több nem kell bele. A víz mennyiségét nehéz megadni, mert keverés közben kel figyelnünk az állagot. Készítsük ki a vizet egy mérőpohárba, és kb. 1 cl-enként adgoljuk a porcukorhoz a vizet. Nagyon kevés folyadék kell hozzá, mint amit elsőre gondolnánk. A cél az, hogy a cukormáz sűrű, fehér maradjon, de folyékony legyen annyira, hogy rá tundjuk önteni a tortára, és ne késsel kelljen kenni. Ha ezt elértük, 2-3 evőkanállal vegyünk ki belőle, és ehhez keverjünk kb. fél tk. kakaóport, majd ezt tegyük egy kis zacskóba a csíkozáshoz.

A fehér mázat önstük a tortánkra, és hagyjuk, hogy a széléig folyjon (persze a tortaforma még rajta van). A zacskón vágjunk apró lyukat, és keresztbe húzzunk vékony csíkokat. Ha ez megvan, egy fogpiszlálóval hosszában húzzunk végig csíkokat, mindig ellenkező irányba. Így érhető el a képen látható minta. A máznak is idő kell, hogy megkössön, és ne folyjon le a torta szélén, amikor levesszük a tortaforma oldalát, ezért tegyük vissza a hűtőbe egy éjszakára. Szerintem önmagában szép ez a torta a rétegzés miatt, ízlés kérdése, hogy díszíitjük-e.

Ha a díszítés mellett döntünk, előtte óvatosan kenjük meg lekvárral a torta oldalát, hogy legyen mihez hozzátapasztani a díszítést, ami lehet szeletelt mandula, darált dió vagy akár piskótamorzsa is. Én most a szeletelt mandulára szavaztam.

Az igazán jó puncstortának nemcsak szépnek kell lennie, ügyelni kell arra, hogy ne legyen száraz a piskóta, és hogy ez a néhány alapanyag, ami belekerül, tényleg minőségi legyen. Ha ezeket betartjátok, nektek is sikerülni fog!

Próbáljátok ki!