Ha mondani kellene egyetlen süteményt, amiért gyerekkorom óta rajongok, akkor a mézes krémes lenne az. Anyukám gyakran sütötte, és nagyon hamar felfaltuk mindig. Nálunk nem feltétlenül számított karácsonyi sütinek, pedig ez egy igazi klasszikus, ünnepi desszert. Mézes lapok, vajas krém, lekvár és csokikrém a tetején. Nem egy diétés cucc, de Karácsonykor jobb esetben ez senkit sem érdekel. :)

Úgy éreztem, elérkezett az idő, hogy nekigyürkőzzek ennek a sütinek. És be kell vallanom, kissé egyszerűbbnek tűnt a recept, pedig bizony oda kell figyelni az apró részletekre, mert el lehet rontani. Fontos! Ez a sütemény csak másnap fogyasztható, kell egy nap ahhoz, hogy összeálljon, megpuhuljanak a lapok és csak ekkor szabad felszeletelni.

Hozzávalók a tésztához:

- 450 g simaliszt

- 40 g margarin

- 1 tojás

- 1 tk szódabikarbóna

- 2 ek méz

- 3 ek tej

- 150 g cukor

Hozzávalók a vajas krémhez:

- 200 g jó minőségű vaj (nem margarin!)

- 200 g cukor

- 1 cs vaníliás cukor

- 2 dl tej

- 1,5-2 ek búzadara

+ az összeállításhoz savanykás ízű lekvár

Hozzávalók a csokis réteghez:

- 140 g vaj

- 140 g porcukor (nem kristálycukor!)

- 4 ek tej

- 6 ek holland kakaópor

Elkészítés:

Fontos, hogy először a vajas krémet készítsük el, mert ennek hűlnie kell majd. Először a tejből és búzadarából főzzünk egy sűrű grízt. Ha ez megvan, keverjük habosra a cukrokat a puha vajjal. Nagyon fontos, hogy finom, jó minőségű vajat használjuk, mert ez lényegében egy vajkrém lesz, és nagyon érződni fog a vaj íze. Aki nem kedveli az ipari zsiradék ízét, az inkább ne helyettesítse a vajat margarinnal spórolás céljából. Tésztában még elmegy, de krémben soha! Szóval a cukros vajat keverjük össze a grízzel, és tegyük félre, amíg teljesen kihűl.

Ezután jöhet a tészta. Mindent készítsünk elő, mert gyorsan kell majd dolgozni. Egyrészt a tésztát gyorsan kell majd kinyújtani, mert könnyen kiszárad, másrészt hamar meg is fog sülni. Először tegyük vízgőz fölé a vajat, a cukrot, a mézet és a tejet egy lábosban. A lisztet mérjük ki egy másik tálba, keverjük el a szódabikarbónával. A vajas keveréket olvasszuk fel a vízgőz fölött, amíg teljesen egynemű lesz minden, majd folyamatos keverés mellett adjuk hozzá a tojást, és húzzuk le a tűzről. Amíg meleg, a lisztet is keverjük el benne. Egy nagyon masszív tésztát fogunk kapni, amit kézzel át kell még gyúrni.

Ha már szép sima a tészta, osszuk négy egyenlő részre, mert négy tésztalapot fogunk megsütni. Készítsük elő a sütőlemezt vagy tepsit. Megsüthetjük őket kettesével egy nagy sütőlemezen, vagy egy kisebb tepsi hátulján is. Az a lényeg, hogy minél simább legyen a sütőfelület, hogy könnyen le lehessen csúsztatni róla a tésztát. A sütéshez használjunk szilikonos sütőpaprít, vagy alaposan vajazzuk be a felületet sütés előtt. A sütőt melegítsük elő 170 fokra, légkeverésre.

A tészta kinyújtásával én megszenvedtem kissé, mert elég gyenge karjaim vannak a jelek szerint. :) Fontos, hogy téglalap alakúra és nagyon vékonyra nyújtsuk, mert sütés után vastagabb lesz a szódabikarbóna miatt. A tepsin alaposan szurkáljuk meg villával a tésztát, így egyenletes lesz a felülete. Mindössze 6-10 perc alatt megsül, így ha egyesével sütjük, akkor is hamar készen van. Figyeljünk rá, mert hamar megég! És ha kihűlt, könnyen törik is.

A mézes krémes összeállításához helyezzünk egy tésztalapot egy olyan tálcára, amit be tudunk majd tenni a hűtőbe, és amin szeletelni fogjuk a süteményt. A vajas krém felét tegyük rá, és egy spatulával egyengessük el. Tegyünk rá egy lapot, ezt lekvárral kenjük meg. Érdemes savanykás lekvárt választani, én szederlekvárt választottam, de remek a ribizli, a meggy vagy bármilyen fanyarabb lekvár, mert ez egy brutálian édes sütemény lesz. :) Mehet a lekváros rétegre még egy lap, amire a vajkrém másik felét kell kennünk, végül beborítjuk az utolsó lappal.

Egy kis főzőedénybe tegyük a csokis krém alapanyagait, majd alacsony lángon, folyamatos keverés mellett várjuk meg, amig szép, fényes és sűrű krémet kapunk. Vigyázzunk, ne égjen le. Ahogy elkészülünk vele, önthetjük is a sütemény tetejére, gyorsan dolgozzunk, picit egyengessünk rajta, de ne bíbelődjünk vele sokat. Nem baj, ha lefolyik a sütemény szélén, mert a széleket úgyis le fogjuk majd vágni.

Ha végeztünk az összeállítással, tegyük be a hűtőbe legalább egy éjszakára. A kemény lapoknak meg kell puhulniuk ahhoz, hogy szeletelni lehessen. Hagyományosan kis téglalap alakú szeleteket kell vágni belőle.

Egy jó recept szerintem ott kezdődik, hogy minden lépést és fontos instrukciót tartalmaz. Anyukám egy régi szakácskönyvből sütötte ezt a sütit, hosszú évek tapasztalatával. Mikor megkaptam a könyvet, a hasznos információk hiányoztak belőle, úgyhogy vért izzadtam, hogy sikerüljön elsőre. Ezért írtam le a lépéseket ilyen részletesen, hogy nektek már tényleg könnyű dolgotok legyen. :)

Remélem, kipróbáljátok ezt a klasszikust, mindenképpen megéri! Több napig eláll a hűtőben, könnyű szállítani is, ha esetleg másnak kedveskednétek vele.

Sütésre fel!