Már sokszor írtam a házi készítésű péksüteményeknél, hogy sokkal finomabbak és olcsóbbak, mint a boltban vásároltak.
Sajnos nagyon nehéz olyan pékséget találni, ahol elfogadható áron, tényleg finom kenyeret és más pékárut lehet kapni. Ahol nincs üreg a zsömle belsejében, ahol nem omlik elemeire, azaz morzsáira egy szintén légüres térrel rendelkező kifli, és ahol nincs fura, kakaószerű mellékíze egy barna kenyérnek, mert azzal színezik...
Rengeteget kísérleteztem régen a különböző, itthon elkészíthető kenyerekkel és péksütikkel. A kenyerek mindig csak aznap voltak finomak, másnap már morzsálódtak, a zsömlék és kiflik pedig túl tömörek lettek. A blogomon csak olyan recepteket találtok, amiket már kikísérleteztem, másnap is finomak, és könnyen elkészíthetőek.
A kenyérsütésnél bizony az a helyzet, hogy eltekintve néhány olasz kenyérfélétől, nekem a kovászos kenyér az egyetlen, ami tényleg napokig puha marad, nem morzsálódik, és nagyon finom. Ennek a receptjét már megosztottam Veletek korábban, most egy félbarna verziót próbáltam ki, többféle liszt került bele, picit több víz, mert a teljes kiőrlésű lisztek több vizet vesznek fel.
Hozzávalók:
Gyorskovász:
- 150 g kenyérliszt
- fél teáskanál cukor
- 1 dl langyos víz
- 1 apró csipet só
- egy zacskó élesztő negyede
Tészta:
- kész kovász
- 300 g kenyérliszt
- 100 g graham liszt
- 100 g teljes kiőrlésű rozsliszt
- 1-2 evőkanál lenmag
- 2 teáskanál só (ízlés szerint)
- 1 zacskó élesztő
- 3,25 dl langyos víz
Elkészítés:
A gyorskovászt kb. 5 perc bekeverni. Ha reggel keverjük be, munka után hazaérve már készíthetjük is a kenyeret. Ha pedig este, akkor másnap reggel. Arra ügyeljünk, hogy legalább 8 órát hagyjuk érlelődni. Előfordult, hogy mégsem volt kedvem aznap sütni, és hagytam még egy napot állni. Semmi baja nem lett, de kovászosabb íze lett, ami nem is baj.
A kovászt a többi alapanyaggal együtt tegyük egy tálba, és dagasszunk rugalmas tésztát. Hagyjuk egy órát kelni. Ezután nyomjuk ki belőle a levegőt, gyúrjuk át, és formázzuk meg, majd tetszés szerint vagdossuk be a tetejét egy éles késsel. A legjobb, ha egy nagy jénai tálban sütjük. Ehhez a jénai tálat béleljük ki sütőpapírral, és ebben, lefedve hagyjuk másodszor is megkelni a tésztát, ehhez kb. fél óra is elég. Ezalatt melegítsük elő a sütőt.
Mindegy, hogy sütőlemezen vagy jénaiban sütjük, gőz kell ahhoz, hogy a kenyér megemelkedjen. Ezért vagy a jénai tetejét spricceljük le vízzel, mielőtt rátesszük a kenyérre, vagy a sütőbe juttassunk egy kis vizet, hogy gőz keletkezzen. A legjobb erre egy virágspriccelő.
A kenyeret 180-200 fokon kell sütni 50-60 percig. Amikor kész, még forrón spricceljük le vízzel, így nem sül tovább a héja. A pékek azt mondják, ilyenkor "beszél" a kenyér, hallani ugyanis, ahogy a friss kenyér héja elkezd ropogni. Ezért imádok kenyeret sütni! A friss kenyér illatánál és látványánál nem sok jobb dolog van egy konyhában, és nekem ezzel kell beérnem, mert fogyókúra alatt még ennek a félbarna kenyérnek a fogyasztása is csak mértékkel javasolt. ;)
Tudom, hogy az érlelt kovász nem hasonlítható a gyorskovászhoz. De az eredmény így is tökéletes, és cserébe csak 5 perc munkánk van vele, ami nem egy elvetendő szempont. ;) Próbáljátok ki, ha nem akartok adalékanyagokkal teli, túlárazott bolti kenyeret, inkább csináljátok meg magatok!
Sütésre fel!