"Sütni nem mindig gyors, de mindig könnyű!"

Vaníliás karika

Mondanám, hogy van olyan finom, mint a bolti... De nem, mert a bolti sajnos nem finom, ez viszont isteni! :)

2016. október 07. - Eddi konyhája

img_20160425_213914.jpgA vaníliás karika gyermekkorom egyik kedvenc bolti édessége volt a Pilóta keksz mellett. Bár lássuk be, a szocialista időkben nem is igen volt más... Ha valakinek névnapja volt az óvodában vagy iskolában, nem flancos zsúrokat szerveztek a szülők egymás majmolására, mint az most divat, hanem vettek két doboz vaníliás karikát, és a gyerekek azt kínálták egymásnak körbe. Legalábbis vidéken. :) Óh, boldog idők... Sajnos a bolti vaníliás karikát most már akkor sem enném meg, ha fizetnének érte. Na jó, akkor talán mégis. De csakis akkor. :)

Ez a recept tuti befutó, akárkinek sütöttem, óriási sikert aratott.

Hozzávalók:

- 350 g liszt

- 50 g kukoricaliszt

- 250 g vaj

- 200 g porcukor

- 1 csipet só

- 2 tojássárgája

- 1 tk sütőpor

- 1 vaníliarúd kikapart magjai (ennek hiányában két zacskó vaníliás cukor)

- 1 citrom reszelt héja

- 200 g étcsokoládé a bevonáshoz

Brutál mennyiségnek tűnhet, de ezek vaníliás karikák: nem egyet-egyet eszik belőle az ember, hanem bedob belőle vagy ötöt! :) Szóval ha vendégeknek szánjuk, ne spóroljunk; ha csak magunknak akarunk sütni, próbálkozzunk először a felével, hogy aztán jól megbánhassuk, hogy keveset sütöttünk. :) Komolyra fordítva a szót: természetesen ha vaníliás cukrot használunk, annyival kevesebb cukrot mérjünk ki, hogy ne legyen túl édes.

Elkészítés:

Klasszikus vajas keksz recept, azaz a vajnak hűtőhidegnek kell lennie, kockákra vágva kell a liszthez adni, és kézzel kell összemorzsolni a liszttel. Ha ez a morzsás állag megvan, mehet bele a többi hozzávaló. Ha géppel készítjük, kézzel a végén akkor is össze kell gyúrni, mert csak a kezünk melegétől fog összeállni a tészta! Kötelező a pihentetés!!! Ha nem tesszük legalább fél órára a hűtőbe a tésztát, nem lesz omlós. Tekerjük folpackba, és akár egy egész éjszaka maradhat ott.

Melegítsük elő a sütőt 180 fokra. Ha a tészta pihent, lisztezett deszkán nyújtsuk 1 cm vastagra, és keressünk akkora pogácsaszaggatót vagy poharat, ami a vaníliás karika méretével nagyjából megegyezik. Én a kör közepét egy kis kupakkal vágtam ki.

Ha a szaggatással végeztünk, sütőpapírral bélelt tepsire tegyük a karikákat, és pihentessük a hűtőben még 5-10 percet. A sütőtől függ a sülési idő, 10 perc után kezdjük el nézegetni, mert nem szabad megbarnulnia! Elvégre ki látott már barna vaníliás karikát? :) Süljenek meg, de maradjanak világosak!

18009587_1511163222228149_425179281_n.jpg

Amíg hűlnek a karikák, olvasszuk fel a csokoládét, és a karikák alját vonjuk be vele, majd hagyjuk megdermedni.

18009040_1511718778839260_289428684_n.jpg

Isteni finom vaníliás karinkáink lesznek, mert nemcsak a tészta finomabb, mint a bolti verzió, hanem végre nem ipari zsírból készült tejbevonót kell ennünk, hanem igazi csokit! Légmentesen lezárt fémdobozban legalább 2 hétig eláll. Ha úgy alakul. De nem fog. :)))

Próbáljátok ki! Nosztalgiázzatok Ti is egy jót, és ha gyerek is van a családban, meséljetek neki azokról az időkről, amikor ez az édesség világbajnok finomságnak számított. El fogja hinni, ha megkóstolja. :)

Sütésre fel!