A főzelékek valahogy kimentek a divatból. Szörnyű, de így van, az étkezés is divat lett. Megy a majmolás ezerrel és ész nélkül. Fehérjeporos, fittlisztes és mindenmentes kaják világában élünk, de van élet a teljes megőrülésen túl is. Nem muszáj beállni a sorba, és azt hinni, a mai egészségesnek kikiáltott élelmiszeripar nem a marketingről és pénzszerzésről szól. Szóval mindenki nyugodjon le szépen a pics@ba, és nyúljon be a kamrába az egészséges alapanyagokért. :)))

A főzelék gyerekkoromban egyetlen dologról szólt: az utálatról. :) Nem nagyon emlékszem olyan kispajtásra, aki szerette volna. Mintha be lettünk volna oltva a zöldségek szeretete ellen. Bár ezzel a mai gyerekek is így vannak, gondolom. Egyedül a krumplifőzeléket szerettem, a babtól egyszer hánytam menzán, a kelkáposztával a világból ki lehetett volna kergetni, a többi meg csak szimplán pocsék volt. :)

Mai szemmel nézve egy rántással vagy habarással felturbózott főzeléknek nem sok értelmét látom, akkor már inkább megeszem azt a szerencsétlen zöldséget magában, megpárolva vagy megfőzve. De lássuk be! A főzelékekben van valami melengető. Nemcsak maga a nosztalgia, hanem az egytálétel varázsa miatt. Mégiscsak jobb belapátolni egy főzeléket a fasírt mellé, mint birizgálni villával a zöldségeket, nem? Bár gyerekkoromban az is jó móka volt, amikor a borsószemeket egyesével felszurkáltam a villára, de nőjünk már fel, nem igaz? :)

Főzeléket kétféleképpen szoktam sűríteni annak érdekében, hogy egészségesebb legyen a végeredmény: önmagával turmixolva, vagy egy kevés kukoricakeményítő hozzáadásával. A borsófőzeléknél az utóbbi módszert kedvelem jobban.

Hozzávalók (2-3 személyre):

- 450 g fagyasztott borsó

- víz

- kb. 3-4 dl tej tej

- fél tk só (ízlés szerint)

- 1-2 ek kukoricakeményítő

- feltét tetszés szerint

Elkészítés:

A fagyasztott borsót szórjuk egy fazékba, és öntsük fel annyi vízzel, ami éppen ellepi, nem kell több. Sózzuk meg, és kezdjük el fedő alatt főzni. Figyelem! A borsónak még így fagyott állapotában sem kell sok idő, ha túlfőzzük, megkeményedik! Szóval 10 perc után kezdjük el kóstolgatni, és amikor már majdnem puha, öntsük hozzá a tejet. Azért nem írtam pontos mennyiséget, mert ennél az ételnél abszolút ízlés kérdése a dolog. Valaki hígan, valaki sűrűn szereti. Szóval annyi tejet öntsünk hozzá, amennyi jól esik. A keményítő mértéke is természetesen ettől fog függni, meg attól, hogy mennyire szeretjük sűrűn. Én a fenti mennyiséghez 1-2 evőkanál keményítőt javaslok, ezt oldjuk fel vízben, és adjuk a már forrásban lévő, tejes borsóhoz. A keményítő csak forrásponton tudja kifejteni a hatását, és ha túl sokat bíbelődünk vele, visszahígul a főzelékünk, ezért ne főzzük már tovább akkor, ha besűrítette a főzeléket. Ha kevésnek találjuk, keverjünk még simára egy adagot, és adjuk gyorsan hozzá a kellő sűrűség érdekében. Elrontani nem lehet, mert tejet is lehet még hozzáadni a végén, ha netán túltoltuk volna a keményítőt.

Én virslivel szeretem a legjobban, mert pillanatok alatt elkészül a főzelékkel együtt, de ajánlom még hozzá az alakbarát fasírt receptemet is. Próbáljátok ki!

Főzésre fel!